Zöld utat kapott Szócska Miklós koncepciója
A kormány elfogadta a Semmelweis Tervet, így most már biztos, hogy állami kezelésbe kerülnek a fővárosi kórházak, arról viszont nem született döntés, hogy hasonló eljárás követnek-e a vidéki Magyarország kórházainak esetében is, ezeknek sorsa alapvetően az önkormányzati törvényen múlik. Hasonló sorsra jutott a korábban nagy vitákat kiváltott nagytérségek közötti megyei felosztás, amelynek új koncepciója az államtitkári ígéret szerint hamarosan napvilágot lát.
A kormány keddi ülésén döntött az egészségügy átalakításának elvi kereteiről, jelentette be mai sajtótájékoztatóján az egészségügyért felelős államtitkár. Így döntés született a népegészségügy intézményrendszerének és tennivalóinak megújításáról, a betegút- valamint az egészségszervezés állami menedzsment-rendszerének kialakításáról, a források új elvek szerinti elosztásáról, a rendelkezésre álló fejlesztési források illetve a rendszerstratégia összeillesztéséről, az életpálya csoportokkal kapcsolatos megoldások kidolgozásáról valamint a betegek jogait hatékonyabban védő intézményrendszerről.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy zöld utat kapott a térségi egységekre épülő, állami egészségszervezési intézményrendszer, ennek részletei azonban egy későbbi jogszabályból derülnek majd ki. A felszabaduló forrásokat az egészségügy hiányterületeire, különös tekintettel az egészségügyi dolgozók jövedelmére kell fordítani, jelentette be Szócska Miklós, aki a kormánynak is bemutatott példát ismertette: az energia központosított közbeszerzésével kalkulációjuk szerint 6 milliárd forint szabadítható fel, s fordítható az egészségügyi dolgozók helyzetének rendezésére. Döntés született továbbá arról, hogy a létrejövő állami egészségszervezési rendszerhez kerülnek az állami intézmények, s ez lesz felelős a működésükért.
S ha már állami: az a hónapok óta lebegtetett terv is valóra válik, miszerint a fővárosi önkormányzat kórházai állami tulajdonba kerülnek. Az átadás-átvétel Szócska szerint 6-9 hónapot vehet igénybe. A kormány egyetért azzal is, hogy a szaktárca dolgozza ki a betegút szervezés módszertanát, újítsa meg a teljesítményfinanszírozást. Ez utóbbi első elemeit jövőre vezetik be, a mikéntről csupán annyit árult el az államtitkár, hogy a forrásoknak a teljesítményt kell támogatniuk, illetve arra kell ösztönözniük a szolgáltatókat, hogy az alap- és járóbeteg ellátásból ne küldjék tovább a betegeket, hanem ezeken a szinteket gyógyítsák meg őket. A MedicalOnline kérdésére - vajon a finanszírozás megújítása a Semmelweis Tervben foglaltaknak megfelelően a súlyozott fejkvóta bevezetését jelenti illetve megmarad vagy sem a hbcs? – Szócska Miklós csupán annyit mondott, zajlanak a szakértői munkák e témában is.
Egyetértett a kormány azzal is, hogy a Budapesten üresen álló, esetleg később felszabaduló állami és önkormányzati ingatlanok hasznosításából vagy értékesítéséből származó bevétel a központi régió infrastruktúrális beruházásait, fejlesztését szolgálja, mivel itt nem állnak rendelkezésre uniós források. Az is eldőlt, hogy a budapestiek ellátását három sürgősségi központ köré szervezik, a szaktárca ezért feladatául kapta e centrumok megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését. S végül: a kabinet határozott arról, hogy év végéig létrejön az országos betegjogi és dokumentációs központ
Ami a humánerőforrás helyzetét illeti, kidolgozzák a különböző életpálya csoportoknak (alapellátók, rezidensek stb.) megfelelő megoldásokat, az eddig szakmai háttérmunkaként végzett alternatív forráskeresés hivatalos szintre emelkedik. Ezek egyike a népegészségügyi termékdíj lesz, amelynek modellezésén már dolgoznak.
A mostani döntések pénzügyi szempontból semleges eredményt hoznak, felelte Szócska Miklós arra válaszolva, vajon mennyibe kerül a rendszer átalakítása. Ami az egyenleget illeti: a tartalékok nagyságát 10-20 milliárd közöttire becsülték felméréseik alapján a minisztériumi szakértők, ehhez társul az az összesen 130 milliárd, ami az egészségügyi beruházásokra mozgósítható, miközben már jelenleg is zajlik közel 100 milliárd forint értékben több helyszínen egészségügyi infrastruktúra fejlesztés. Ezeket az uniós forrásokat szintén figyelembe vették. Versenyfutás zajlik az idővel, mondta Szócska, ősszel meg kell kezdeni a pályáztatásokat. A kiadásokkal kapcsolatban cáfolta viszont, hogy megahivatalokat állítanak fel, a háttérintézményekben dolgozó szakértőkből, a térségi intézményvezetőkből, önkormányzati szakemberekből verbuválódnak a betegutakat, ellátásokat szervező igazgatási testületek.
Ami az kórházai ágyak leépítését illetve kórházak esetleges megszüntetését illeti, az államtitkár leszögezte: az a lényeg, hogy mindenki a számára megfelelő ellátáshoz jusson. Lesznek intézmények, amelyeknek megváltozik a feladata, lesznek, amelyek kistérségi vagy nappali kórházzá alakulnak. Megerősítjük a jól működő műhelyeket, de ne hitegessük az embereket azzal, hogy van egy intézményük, amely egyébként képtelen ellátni őket. Ez szűnjön meg, tette hozzá.
A betegút szervezés – amely a felszámolt irányított betegellátási modellnek, s az innen e tekintetben jó néhány ötletet átvevő Molnár Lajos-féle modellnek egyaránt sok tiltakozást kiváltó része volt – sarkalatos pontja a jelenlegi átalakításnak is. Arra a kérdésre, vajon a szolgáltatás megfizetésével büntetik-e azokat, akik eltérnek a „sárga úttól”, Szócska Miklós közölte: ilyen döntés jelenleg nincs. Elmondta, addig nem is lesz, amíg adott térségen belül nem biztosítják az emberek megfelelő egészségügyi ellátását. Erről a témáról – tette hozzá - az utóbbi megnyugtató rendezése után lehet eszmét cserélni. Az, hogy a betegút szervezést a jelenlegi politikai kurzus sem tartja – tekintettel elődjeire – egyértelmű diadal menetnek, mutatja, hogy a tájékoztatón részt vevő Réthelyi Miklós miniszter is kitért a témára, mondván a korábbi évekhez hasonlóan előfordulhatnak a jövőben is ez ügyben tiltakozások. Erre az a gyógymód, hogy ha az emberek megértik: jobban járnak, ha a kényelmi ellátás helyett a minőségileg garantáltat választják.
